Gyereknémet

Német dalok, játékok, mesék gyerekeknek

Mi a célunk az otthoni nyelvtanulással?

2010. október 04. 14:07 - Kindergarten

Általában nem indulunk úgy hosszabb útra, hogy ne döntenénk el előre, hová is szeretnénk eljutni. Előveszünk egy térképet és megtervezzük az útvonalat, bepakoljuk az elemózsiát és a melegítőfelsőt, s csak azután vágunk neki a kalandoknak. Ha útközben kereszteződéshez érünk, vagy ha a rengetegben nem látjuk tisztán, merre is vezet tovább az út, ismét rápillantuk a térképre, és végig szemünk előtt lebeg a cél, amelyet kitűztünk magunknak.

A nyelvtanulás hosszú folyamat, s egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek, ha azt határoztuk el, otthon, mi magunk segítjük hozzá gyermekünket ahhoz, hogy az anyanyelvén kívül másik nyelvet is ismerjen.

Eldöntöttük előre, hová szeretnénk eljutni?

A kérdés nem könnyű, mert nyelvtudás alatt sokmindent lehet érteni. Az a célunk, hogy nyelvvizsgája legyen a gyereknek? "Igazi" hivatalos nyelvvizsgát 14 éves kortól lehet tenni Magyarországon, addig nagyon hosszú az út, ha kisbaba korban kezdjük a felkészülést... Az a célunk, hogy beszélni tudjon a gyerekünk a második nyelvén? Akkor nem ártana, ha beszélgetőpartnereket is biztosítanánk neki, játszótársakat - ez sem éppen könnyű feladat, ugye?

Lehet, hogy ez az út mégsem hasonlít a hegyekben tett kirándulásokra? Lehet, hogy mégsem kell szigorúan szabott céllal rendelkeznünk? Talán ez az a helyzet, amikor

MAGA AZ ÚT A FONTOS, NEM A CÉL.

Vagyis a lényeg az, hogy jól érezzük magunkat együtt, amikor német meséket olvasunk, német dalokat énekelünk, néha-néha németnyelvű gyerekekkel találkozunk vagy németül rendelünk külföldön az étteremben. 

Nem feltétlenül baj, ha 3, 4 vagy akár 6 éves korában nem tud X számú német dalt vagy nem ismer Y számú német kifejezést a csemeténk: a lényeg nem fejezhető ki tényszerű számokkal. Ami igazán fontos, az érzelmi síkon zajlik, és éppen emiatt kitörölhetetlen az emlékezetünkből, nyomot hagy, és befolyásolja a majdan felnövő gyermek saját döntéseit.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gyereknemet.blog.hu/api/trackback/id/tr722343976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BanAnnamari · http://www.ketnyelvugyerek.hu/ 2010.10.04. 19:41:37

Anett, szívemből szóltál! :) Azért nem árt, ha van egy cél, hisz más kell akkor, ha ez a cél csak a nyelv megszerettetése, és más (több) akkor, ha azt szeretnénk, ha a gyermek aktívan használja a nyelvet. De a lényeg tényleg érzelmi síkon zajlik, és - szerintem - olyan pluszt ad, ami már önmagáért megéri, még akkor is, ha esetleg nem érjük el a kitűzött célt (rugalmasság elengedhetetlen). Sokan azzal érvelnek a korai, netán otthoni nyelvtanulás (átadás) ellen, hogy negatívan hat a gyermek fejlődésére. Én azt mondom, hogy ha jól csináljuk, akkor olyan pluszt ad, ami valóban kitörölhetetlen emlékeket hagy maga után, pozitív értelemben. És talán még azokat a kitűzött célokat, elképzeléseket is messze túlszárnyaljuk, mint ahogy velünk is történt. :) További sok sikert és örömteli nyelv"tanulást" mindenkinek!
Annamari
www.ketnyelvugyerek.hu

Kindergarten 2010.10.04. 21:15:33

Kedves Annamari!

Az előző bejegyzésemhez érkezett egy komment a blog rendszeres hozzászólójától, Ilkától, aki nehezményezte, mások miért nem olyan aktívak, mint ő. Gondolkoztam, mit válaszolhatnék rá én, mert ugye csak azért, mert az ember blogot ír, még nem várhat el semmit az olvasóitól, meg hát nem is azért csináljuk stb. stb.
De tagadhatatlan, hogy jól esik, ha visszajelzéseket kap az ember, pláne, ha pozitív visszajelzéseket, pláne, ha olyanoktól, akiről tudja, hogy nem a levegőbe beszél... :)

Szóval
köszönöm Nektek,
jó "hallani", hogy vannak, akik hasonlóan gondolkoznak.

:)
Anett