Gyereknémet

Német dalok, játékok, mesék gyerekeknek

Német nyelvtani feladatok középiskolásoknak - Ausblick

2015. április 01. 16:44 - Kindergarten

Az Ausblick sorozatból középiskolásokat igyekeznek felkészíteni a középfokú nyelvvizsgára. Jó hír, hogy a sorozathoz készült ingyenes online feladatsor is, amit nyilván szívesebben kattintgatnak végig az ifjoncok, mintha tollal/ceruzával kellene egy munkafüzetet kitölteniük (brrr, még rágondoloni is szörnyű, hogy valaha ez volt az egyetlen módszer... :)

Itt elérhető a tizenéveseknek szóló középfokúra felkészítő feladatsor: Ausblick online.

Szólj hozzá!

Feladatok alsósoknak - Planetinos Welt

2015. április 01. 16:31 - Kindergarten

Planetino

forrás: www.hueber.de

Sok iskolában használják a német nyelv oktatására a Plateninos Welt sorozatot (az a kis marslakós az! :), de talán nem minden szülő tudja, hogy az interneten szabadon letölthetőek a tankönyvhöz szerkesztett online feladatok. Ha ide kattintasz, máris a németül beszélő marslakó világában találhatod magad: Planetinos Welt . A feladatok pontosan illeszkednek a tankönyv leckéihez, de persze olyan gyerekek is "játszhatnak" (=tanulhatnak) vele, akik nem ebből a sorozatból tanulnak, hiszen a legtöbb gyerekeknek szóló könyv ugyanazokat a témákkal foglalkozik.

Szólj hozzá!

Frohe Ostern!

2015. március 12. 19:29 - Kindergarten

Lehet, hogy csak a szél fúj, de én mégis mintha a húsvéti nyuszi közeledő lépteit hallanám...

Csokorba gyűjtöttem néhány húsvéti feladatot németül tanuló gyerekeknek, lehet választani:

HÚSVÉTI DOMINO

HÚSVÉTI SZÍNEZŐ

HÚSVÉTI KALÁCS

HÚSVÉTI DAL (Stups, der kleine Osterhase)

Kellemes készülődést és 

frohe Ostern! :)

Szólj hozzá!

Kedvenc német nyelvű mesefilmjeink

2015. január 24. 13:28 - Kindergarten

Én rengeteget tanultam akkor, amikor tizenéves éves koromban a német tévécsatornákat bámultam. Kedvenceim az akkoriban divatos talkshow-k és a sztármagazinok voltak. Az ELTE bölcsészkar felvételi bizottsága nem értékelte sokra, amikor a Pro7 és a Sat1 műsorait soroltam, én azonban már akkor is tudtam, hogy mennyire sokat segített a tévénézés abban, hogy megismerjem az élő nyelvet és folyékonyan tudjak beszélni.

Ezért aztán a gyerekeimmel itthon csakis német nyelvű műsorokat nézünk. (A nagymamánál megismerik a magyar tévécsatornák teljes repertoárját, így az sem marad ki az életükből. :)

A lányom kedvence a magyar tévéből már ismert Lena farmja, németül: Lenas Ranch. Ez egy francia sorozat egyébként, a szereplők kicsit idősebbek a kislányomnál, de ő imádja, a lovak miatt. Nemrégiben egy igazi, hosszú filmet is megnéztünk. Miután elolvastuk a karácsonyra kapott "Két Lotti" című könyvet, nagyon szerettem volna, ha ezt a történetet német nyelven is megismeri. A youtube-on megtaláltam a film régi, 1950-ben készült változatát - azonban magyar nyelven... Végül mégiscsak sikerül német verziót szerezni. Egyáltalán nem zavart minket, hogy a "Das doppelte Lottchen" című film nem a mai pörgős-akciós stílust hozza, még az sem, hogy fekete-fehér. És ami - legalábbis számomra - különlegessé teszi ezt a filmadaptációt: hogy az író, Erich Kästner olvassa fel a bevezető sorokat.

A fiam abszolút kedvence szintén egy francia sorozat, amit én is szerettem gyerekkoromban, az "Egyszer volt az élet", német címe: Es war einmal das Leben. Azt hiszem, már az összes létező epizódot láttuk... Még mielőtt foglalkozásszerű hipochonderré vált volna a kisfiam, sikerült ráirányítanom a figyelmét a Die Sendung mit der Maus ismeretterjesztő adásaira. Főleg a Die Maus Spezial filmjeit nézzük (egy részt több napra elosztva), és igen sokat tanultam az atomokról, az autógyártásról, a város alatti csatornarendszerről és hasonló dolgokról...

Szólj hozzá!

Tanítsd meg németül olvasni!

2014. augusztus 24. 09:23 - Kindergarten

Aki tud idegen nyelven olvasni, azelőtt új világ nyílik meg. A németül tanulóknak szerencséjük van, mert ezen a nyelven nincs olyan óriási különbség az írott és a kimondott szó között, mint például az angolban vagy a franciában.

De hogyan kezdjünk hozzá egy iskolás gyerek olvasástanításához - németül?

Amíg pici volt, csak énekeltem, mondókáztam neki németül, később meséket olvastam, még később néztünk is meséket ezen a "másik" nyelven. Ismerkedtünk anyanyelvű családokkal, voltunk a célnyelvi országban nyaralni, otthon játszottunk memóriát, kérdezz-feleleket és sokmindent mást tanulás és gyakorlás céljával.

Miután a kislányom elvégezte az általános iskola első osztályát (ahol angolórája van, német nincs), úgy gondoltam, miután  "fennáll a veszélye", hogy másodikban elkezdenek ismerkedni a angol írásmóddal, és miután ő nyolc éves elmúlt, itt az ideje, hogy egy "új dimenzióba lépjünk", és kipróbáljuk a német abc-t.

Ahogy a kezdő felnőtt tanítványaimnál is gyakran teszem, először is összegyűjtöttem néhány német szót, amelyet már ismer / amelyek hangzása hasonlít a magyar megfelelőjükhöz, és begépeltem őket egy oldalra. Úgy helyeztem el őket az oldalon, hogy egymás alá kerültek az azonos "problémás" betűt tartalmazó szavak. Nálam ez a módszer már korábban is bevált, szerintem nagyon jól bevezet a német nyelvű szövegek olvasásába.

A kislányom szavai a következők voltak:

MamaSpieltDeutschSeite1.jpg
 

A dokumentum második oldalára leírtam a számokat egytől tizenkettőig, valamint a hónapok és a napok neveit. Ezeket szintén már mind ismerte, most csak az írásmód volt új a számára.

Először én olvastam föl a szavakat, utána aztán ő is próbálgathatta. Szerencsénkre a német nyelv írásmódja nem olyan borzasztó, így aztán hamar el lehet sajátítani. Neki sem okozott nagy nehézséget, így aztán hamar együtt örülhettünk a sikernek.

A következő bejegyzésben megosztom Veletek, milyen feladatokat találtam ki ezután annak érdekében, hogy megtanuljon németül olvasni.

 

 

 

 

 

2 komment

Szerettesd meg a német nyelvet!

2014. július 30. 20:45 - Kindergarten

Kedves Levélíró,

köszönöm, hogy megkerestél,
igen, igazad van, már jó ideje nincs új bejegyzésem a blogokon, egyszerűen nincs rá időm.


Azt írod, Neked még pici a gyereked, és kíváncsi lennél, a mindennapi életben én hogyan építem be a német nyelvet.

Az enyémek már 8 és 5 évesek. Röviden elmesélem, mi mit teszünk az ügy érdekében, bár lehet, hogy csalódást okozok majd, ha elárulom, hogy én általában véve NEM NÉMETÜL BESZÉLEK A GYEREKEIMHEZ, és ennek megfelelően nem is állíthatom róluk, hogy folyékonyan beszélnék ezt a második nyelvet, akácsak közel úgy, mint a magyart. 

De nekem nem is az volt a célom, hogy óvodásént-kisiskolásként abszolút kétnyelvűek legyenek, hanem az, hogy 16 éves koruk körül le tudjanak tenni egy nyelvvizsgát németből IS, nem csupán a ma már kötelezőnek számító angolból. Azt szerettem volna, hogy szeressék a németet, és, amikor külföldön eltöltött egyetemi szemeszterről döntenek majd, szóba jöhessen egy németországi vagy ausztriai egyetem, ahol akár meg is látogathatom őket, :) nem úgy, mintha Új-Zélandot vennék célba.

Tizenhatéves koruk előtt nincsenek konkrét célkitűzéseim azzal kapcsolatban, mikor milyen szintet kellene elérniük. Ezért aztán nincs szoros tanmenetünk sem. Időnként vásárolok újabb és újabb német mesekönyveket, a nagyobb járt már ovisoknak való németes délutáni foglalkozásra, nézünk német mesefilmeket, ismerünk német családokat, akikkel néha találkozunk, de két ilyen aktivitás között néha hetek-hónapok telnek el. 

Azt vettem észre, hogy a szünetek nem tesznek rosszat, a nagylányom egészen elképesztő módon emlékszik rég nem hallott szavakra, dalokra, szituációkra. Idén, miután elvégezte az első osztályt (az iskolában angolul tanulnak), vettem egy iskolásoknak való német tankönyvet, és pár alkalom alatt megtanítottam németül olvasni, és megcsináltunk néhány feladatot a munkafüzetben.

Utána egy hétre elutaztunk nyaralni, ugyanabba az osztrák faluba, ahol tavaly és korábban is jártunk. És a kislányom ugyanúgy, mint tavaly és azelőtt, az egy hét minden egyes délutánját a vele egykorú vendéglátó kislánnyal töltötte. Együtt kirakóztak, ugráltak, hintáztak, macskát simogattak - tehát kommunikáltak. A kisfiam, aki fiúként és második gyerekként, úgy tűnik nem annyira fogékony arra, hogy "megadja magát" egy idegen nyelvnek, végig velük tartott, és szintén elsajátított, néhány, számára fontos kifejezést.

És én ezzel elégedett vagyok. Nekem ennél több nem kell!

Nyelvtanárként tisztában vagyok vele, hogy egy nyelvvizsgához nem csupán nyelvtudásra, de általános tájékozottságra és érettségre is szükség van, ez pedig általában 16 év alatt még hiányzik. Azt is tudom, hogy milyen fontos az, hogy SZERESD A NYELVET, ehhez pedig az kell, hogy még véletlenül se érezd azt, hogy valaki rád akarja erőltetni a dolgot. Ezért nem sietek el semmit, és nem félek attól, hogy lemaradunk valamiről. A német nyelvvel való rendszertelen találkozásainknak a hátrányát sem látom: mivel újra és újra előjönnek ugyanazok a dolgok, több körben rögzülnek. Van olyan iskolatípus, ahol kifejezetten így folyik az oktatás, nem igaz?

Most, ebben a pillanatban, amikor ezt a bejegyzést írom, a kislányom épp lefekvéshez készül, és kiszól nekem: "Mama, ich schlafen." Nem tud ragozni, nincs hatalmas szókincse, de azt, amije van, 100%-osan kihasználja. "Schlaf gut!"- válaszolom neki, és büszkén rámosolygok. Nem tudja, hogy épp róla és a némettudásáról írok, a mai nap folyamán egyszer sem került szóba a téma. Azért köszön el németül, mert épp ez jutott eszébe, saját magától. Pont ez az, amit szeretnék.

 

 

Szólj hozzá!
Címkék: célkitűzések

Személyes tapasztalatok a többnyelvűségről

2012. május 17. 10:53 - Kindergarten

 A Goethe Intézet készített néhány interjút a többnyelvűségről. Az egyiket Cem Özdemirrel, a török származású berlini politikussal.

Szerintem nagyon érdekes, ahogy a személyes tapasztalatairól és érzéseiről beszél.

Beszámol arról, hogy a török és német nyelvismerete hogyan változott az idők során, illetve hogy ma már szüksége van egy kis "bemelegítésre", mielőtt török nyelven adna interjút. Ez megerősíthet bennünket abban, hogy a nyelvtudás nem valami állandó dolog, hanem változó, korrigálható / fejleszthető / visszahozható kihagyások után is. Nagyon fontosnak találom azt is, hogy megemlíti, mennyire befolyásolja a viselkedését, hogy melyik nyelven szólal meg. Ha törökül, akkor többet gesztikulál, ha németül, akkor annak a környéknek a dialektusában, ahol felnőtt, s amely a diákkorát hozza vissza az emlékezetébe.

(Én is észrevettem már magamon, hogy máshogy szólalok meg németül, mint magyarul, és nemcsak a szókincs vagy a kiejtés miatt. MÁSHOGY ÉRZEM MAGAM a két különböző nyelven beszélve.)

Szólj hozzá!
Címkék: kétnyelvűség

Interjú Arnold Schwarzeneggerrel

2012. április 26. 14:01 - Kindergarten

Rátaláltam arra az interjúra, amit a német RTL csatorna készített Arnold Schwarzeneggerrel, és amelyre a mai napig emlékszem, bár sok évvel ezelőtt láttam a tévében.

Ez az a műsor, amelyben Schwarzeneggert hosszabb ideig lehet hallani az anyanyelvén megszólalni. Szerintem ez már önmagában is élmény, de érdekes  a hollywoodi villájában berendezett "osztrák szobája" is, ahová, mint elmondja, ahová akkor húzódik vissza, amikor honvágya támad.

Az interjúban egy szimpatikus, vidám fickót ismerhetünk meg, akiben a szívműtétje után, mint meséli, túlteng az energia. Viccelődik, hogy bírja ezt a felesége, és büszkén mesél négy gyerekéről, akiknek megpróbál a legjobb apja lenni.

A beszélgetés valamikor az ezredforduló előtt készült, így ma különösen pikánssá teszi az elhangzottakat, amit azóta tudunk: Arnienak pontosan ebben az időben, vagy kicsit később született az ötödik gyermeke - a házvezetőnőjétől. Ez a "baleset" azonban titokban maradt a fiú tizenhárom éves koráig - lehet, hogy Schwarzenegger mégis sokkal jobb színész, mint gondoltuk róla?!

Itt megnézhető az Exclusiv interjú Arnold Schwarzeneggerrel, ízes osztrák dialektusban. Tanításhoz nem biztos, hogy használni tudjuk - de lehet, hogy mi magunk tanulhatunk belőle...

Szólj hozzá!

Feladat fociőrülteknek

2012. április 19. 10:42 - Kindergarten

 A kilencéves tanítványom fociskártyákat gyűjt, és kedvence a német csapat. A némettanáraként ezt a lehetőséget nem hagyhatom ki, ugye?

Rákerestem az interneten, milyen egyszerűbb szövegeket találhatok a témában, és ráakadtam a játékosok személyes bemutására. Mindenféle adatok vannak itt a szép mosolygó fénykép mellett: születési dátum, lakóhely stb. A legjobb kiindulópont a bemutakozással kapcsolatos kérdésekhez!

Itt van például Podolski adatlapja (akinek a nevét még én is ismerem a tévéműsorokból). 

Remek kérdéseket lehet feltenni hozzá, amelyekre nagyon egyszerű a válasz:

1. Woher kommt er?
2. Wann hat er Geburtstag?
3. Was ist seine Trikotnummer?
4. Wie viele gelbe Karten hat er?
5. Wie viele rote Karten hat er?

 

Szólj hozzá!

Mikortól különbözteti meg a két nyelvet?

2012. február 28. 18:35 - Kindergarten

A kisfiam néhány hónapja múlt el három éves. Mostanáig semmilyen érdeklődést nem mutatott a német nyelv, mint olyan, iránt. Fél füllel mindig hallotta,ha a nővérének német mesekönyvből olvastam fel, vagy ha német dalokat énekeltünk. Szeret német dalokat hallgatni a számítógépről is. Hetente egyszer járunk németnyelvű társaságba, ott általában nem szól a gyerekekhez. Az egyik apuka azonban (aki tud gitározni, ami nagy dolog a kisfiam szemében) olyannyira szimpatikus neki, hogy őt rendszeresen "inzultálja" - magyarul. 

Eddig tehát úgy tűnt, egyáltalán nem tűnik fel neki a különbség a két nyelv között, úgy tűnik azonban, hogy a múlt héten nagy változás állt be. 

Egy szép napon a testvéréért siettünk az oviba, és én igyekeztem megadni a tempót a gyalogláshoz, ezért ritmusos mondókákat énekeltem. Először egyszer az "Eins, zwei Polizei"-t, aztán áttértem az "Aki nem lép egyszerre" magyar szövegére. Jelezte, hogy nem ezt akarja: "Németül énekeljél!" Meglepődtem: mióta tudja ez a gyerek, hogy van olyan, hogy német nyelv, hogy ez más, mint a magyar, és, hogy ezt így különböztetjük meg attól?! Gyorsan visszatértem az "Eins, zwei Polizei"-ra.

Néhány nappal később az asztalnál ül, uzsonnázunk. "Anyu, mi az a kátce?" - kérdezi egyszercsak váratlanul, mint derült égből a villámcsapás. "Cica" - válaszolom.

Eltelik újabb néhány nap, megint az asztalnál ülünk (elég sokszor eszünk egy nap :). "Mi a autó, mi a autó?" - teszi fel a kérdést többször egymás után, mert nem tudom elég gyorsan értelmezni. "Németül?" - teszi hozzá. "Auto" - mondom neki német artikulációval, örülök, hogy a kisfiam már ilyen nagy lett, és ugyanolyan érdeklődő, mint a nővérkéje. Közben eszembe jut, hogy aznap délelőtt énekeltük a "Das Auto macht brumm-brumm" kezdetű dalt. Nyilvánvaló, hogy akkor tűnt ki neki ez a szó a számára nagyrészt halandzsa szövegből, bizonyára sejti is, mit jelent, de most tőlem várja a megerősítést. (Ezt a lányom is gyakran csinálja, látszik, hogy tudja, hogy mit jelent valami, mégis rákérdez, és magában biztos egyetértően bólogat, amikor a válaszomat hallja. :)

Szólj hozzá!

Ismét divat a német?

2011. október 05. 07:30 - Kindergarten

 

A lányom nagycsoportos, ami azt jelenti, hogy szeptember beköszönte óta a csoporttársak szülei egyre nagyobb erőkkel mérik fel a környékbeli iskolákat.

Nagy meglepetésemre egyre több ismerős szülőről derül ki, hogy német nemzetiségi vagy német tannyelvű suliba szeretné beíratni a csemetéjét.

Meglepődtem, mert eddig kevesen mutattak közülük érdeklődést a német nyelv iránt. Akit egyáltalán foglalkoztatott a kisgyerekkori nyelvtanulás gondolata, annál csakis az angol merült fel.

Amikor néhány év kihagyás után újból szerettem volna elkezdeni tanítani, akkor is úgy láttam, nagyon kicsi a kereslet a német nyelvre, sokkal kevesebb, mint korábban. Az újságokban látott statisztikák is rémisztőek voltak: a spanyol megelőzte a németet!

Annak idején, amikor én jártam iskolába, a német még vetekedett az angollal népszerűségben. Ausztria és Németország közelsége, a bécsi bevásárlóutak valamint a hazánkba látogató német turisták özöne miatt az ember napi szinten érezte, hogy van értelme ezt a nyelvet elsajátítani.

Azóta azonban fordult egyet a világ, az angol mindent elsöprő világuralomra tett szert. A Goethe Intézet angol nyelvű brosúrákkal hirdeti magát, és a Deutsche Welle honlapján is angol az alapbeállítás, ha németül szeretnénk olvasni a híreket, oldalt kell legörgetnünk egy gombot, ahol a harminc nyelv egyike között bújik meg a "German".

Most mégis feltámadt bennem az a halvány remény, hogy nincs veszve minden, a német név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez... :) (szegény Petőfi biztos forog a sírjában...)

Szólj hozzá!

Mire jó, ha kétnyelvű a baba?

2011. szeptember 09. 11:20 - Kindergarten

 Amikor először láttunk a televíziók szenzációhajhász műsoraiban nyelvet tanuló csecsemőket, csak legyintettünk vagy szörnyűlködtünk. Mára azonban annyira gyakorivá vált a jelenség, hogy minden kisgyerekes anya és ifjú nagymama személyes ismeretségi körében is hall olyanokról, akik óvodáskorban vagy akár még korábban kezdenek ismerkedni a magyaron kívül más nyelvvel is.

Sok a vegyes házasság, a hosszabb-rövidebb ideig külföldön élő család, de a Magyarországon élő magyar szülők egy részénél is komoly a törekvés arra, hogy a csemete minél korábban belekóstolhasson egy idegen nyelvbe.

A segédeszközök és lehetőségek tárháza egyre bűvül: ki saját maga igyekszik otthon különféle oktatóprogramok segítségével a mindennapi élet részévé tenni a másik nyelvet, ki idegennyelvű CD-ket hallgat, mese DVD-ket néz a csöppséggel, vagy foglalkozásra hordja, majd nemzetközi óvodába íratja a gyereket.

A jelenség eléggé új nálunk, ezért még tömeges méretekben nem látható, hová vezet ez a sok igyekezet. Mi történik, ha a GYES ideje alatt oly lelkes anyuka visszamegy dolgozni, lesz-e még ideje és energiája továbbra is az idegen nyelvvel kapcsolatos elfoglaltságokra? A nemzetközi óvodába járó gyerekeket nemzetközi iskolába íratják majd?

 

Csapdák és veszélyek

 

A korai nyelvtanulás – csakúgy, mint a babaúszás, zenei foglalkozás és egyéb fejlesztő program – legfőbb veszélye, hogy túlságosan hamar órarend szerinti életmódra kényszeríti a kisgyerekeket. Célirányos tevékenységet és a szülő által kiválasztott tárgyra koncentrált figyelmet vár el abban az életkorban, amikor a gyermek legfontosabb feladata az lenne, hogy maga találjon elfoglaltságot és célt saját magának, és érdeklődése tárgyával annyi ideig és olyan módon foglalkozzon, ameddig és ahogy ő szeretne.

 

Soknyelvű Európa régen és ma

 Ellenzők még akadnak, a korábban gyakran hangoztatott „Tanulja meg először az anyanyelvét!” formula azonban mintha egyre halkulna. Nem nehéz belátni, hogy ha a világ nagyobbik felén (lásd Afrika, Ázsia, Kanada, Európa egyes országai) teljesen természetes a többnyelvűség, miért pont a mi agyunkat terhelné meg ez a feladat?

De nem kell ilyen messzire menni. Elég, ha csak saját felmenőinkre gondolunk: ki az, akinél nem akad egy-két történet a családi legendáriumban a sváb nagymamáról vagy a tót dédnagypapáról? Egy-két emberöltővel ezelőtt itt, Közép-Európában is magától értetődő volt, hogy az emberek több nyelvet használtak a napi tevékenységeik során: mást a sarki sváb fűszeresnél, mást a drótostóttal, mást a hivatalos ügyek intézésénél és esetleg mást otthon, a családban.

Így volt ez Európa nagyrészén (és sok helyütt ma is így van). Emlékszünk még Thomas Mann a „Buddenbrook ház” című regényére? Ebben megfigyelhetjük, hogy az öreg konzul, Johann Buddenbrook üzletfeleivel az irodalmi németet, a társasági életben a franciát használta, de amikor otthon volt és igazán elengedte magát, a helyi nyelvjárást beszélte.

 

Ártalmas az anyanyelvre?

 

A két(vagy több)nyelvűségre tehát nem kell úgy tekintenünk, mint valami exotikus virágra: valójában időben és térben is ez a gyakoribb az egynyelvűséghez képest.

A többnyelvűség persze csak legritkább esetben jelenti azt, hogy az ember ugyanolyan színvonalon érti és beszéli mindegyik nyelvét. Általában mindenkinek megvan a domináns nyelve, az, amelyikben igazán otthon érzi magát.

Els Oksaar észt származású, Németországban élő nyelvész így vall személyes tapasztalatairól: „A fiam 29 éves, és már iskoláskora előtt megtanult négy nyelven: észtül, svédül, németül és angolul. Azt, hogy nem lesz sok gondja az iskolában a franciával, előre lehetett sejteni. Én is többnyelvűként nőttem fel, de az észtet tartom az anyanyelvemnek. Hamburgban is észt nyelven beszélünk odahaza, és ha egyszercsak elkezdenénk németül vagy svédül beszélni egymáshoz, az olyan lenne, mintha megváltoznának a köztünk lévő érzelmi viszonyok. Merevvé és távolságtartóvá válna minden. Mert már annak is jelzésértéke van, hogy melyik nyelven szólalunk meg.”

Az érzelmi kötődések miatt tehát mindenkiben személyes viszony alakul ki a beszélt nyelveihez is. Ezért nem ajánják egyes pszichológusok, hogy egy szülő a mindennapok során ne a saját anyanyelvén beszéljen a gyermekéhez: így valóban elveszhetnek olyan kötődési pontok, amelyek pótolhatatlanok.

Abban a családban, ahol a két szülőnek nem ugyanaz az anyanyelve, természetes, ha mindketten úgy beszélnek a gyermekükkel, ahogy az a szívükből jön. Hogy imitálhatjuk ezt a helyzetet? Ha igyekszünk körülvenni magunkat az idegen nyelvvel, akkor az hamarosan szinte magától válik második nyelvünkké: ha együtt énekelünk, mesekönyveket olvasunk, később DVD-ket nézünk, használjuk a nyelvet más családokkal való találkozásokkor és a nyaralásnál, bébiszittert hívunk, aki „csak játszik” a kicsivel, miközben a másik nyelven szól hozzá... Ilyenkor „oka” van annak, miért nem magyarul beszélünk, nem erőltetett, nincs tanulásíze.

 

Előnyök és előnyök

 

Ha az anyanyelv kitüntetett szerepe megmarad, a második nyelv nemhogy hátráltatná, de valójában jótékony hatással is van rá: a kétnyelvű gyerekekben már egészen fiatalon tudatosulnak olyan nyelvi jelenségek, amelyekkel egynyelvű társaik csak az iskolában találkoznak.

A több dimenzióban való létezés, a többféle nézőpont megismerése, a különböző nyelvi rendszerek elsajátítása olyan pluszt ad a fejlődő agynak, amely a tanulás és az élet számos területén segíthet majd.

Azt valószínüleg mindenki elfogadja, hogy – különösen nekünk, magyaroknak, akiknek az anyanyelve nem az indo-európai nyelvcsaládba tartozik – egy idegen nyelv elsajátítása megkönnyíti a további nyelvek tanulását. De talán kevesebben gondolnak arra, hogy mivel egy  másik nyelv ismerete elősegíti az elemző gondolkodást, pozitív hatással van az intellektusra. Ezen kívül ráírányítja a figyelmet a világban rejlő olyan apró részletekre és különbségekre, amelyek különben rejtve maradnának.

 

A legnagyobb hozadék

 

Fent láthattuk, mennyi előnye van annak, ha egy gyerek egy második nyelvet is elsajátít az anyanyelve mellett. Okosabb lesz, másokkal szemben empatikus, elfogadó, a világban könnyen eligazodó.

De van még valami, ami a korai nyelvtanulás „mellékhatása” lehet, méghozzá a felsoroltaknál sokkal-sokkal fontosabb és meghatározóbb. Valami, ami nem csupán a gyermek jövője szempontjából üdvözlendő, hanem a szülő-gyerek kapcsolat jelenét teszi jobbá. Mert mi is történik a kisgyerekkori nyelvtanulás közben? Anya (vagy apa) és gyerek együtt van, közösen tevékenykednek. Mesekönyvet nézegetnek, más anyákkal (apákkal) és gyerekekkel találkoznak, énekelnek, mondókáznak, játszanak. Örömteli időt töltenek együtt, perceket és órákat, amelyeket mindkét fél szeret. Kell-e ennél több? Hisz így szülő és gyermek olyan közös élményekhez juthat, amely további kapocs lehet közöttük...Hogy mindeközben egy másik nyelvet használnak?! Ez szinte mellékes dolog...!

 

A kétnyelvűség gyógyír is lehet

 

Egy kanadai vizsgálatban Alzheimer kórban szenvedő emberek adatait elemezték. A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a pácienseknél, akik két vagy több nyelven beszéltek, átlagosan öt évvel később jelentek meg a betegség tünetei. Az összefüggés egyelőre még nem tisztázott, de úgy tűnik, a többnyelvűség valamiképp megedzi az agyat annyira, hogy a szellemi leépülés később kezdődjön el.

 

 

Megjelent: a Képmás Családmagazin, 2011. augusztusi számában

 

3 komment

Berlini utazás a kisfilm-pályázat nyereménye!

2011. szeptember 07. 16:03 - Kindergarten

 A Goethe Intézet Magyarországon is igyekszik a német nyelvet minél szélesebb körben népszerűsíteni. Épp ezért a Facebook oldalán versenyt indít,  ahol fiatalokat vicces és szokatlan módon próbál rávezetni Németország és a német nyelv szeretetére.
Hogyan is működik mindez?
Tölts fel egy kisfilmet, amiben egy német nyelvtörőt mondasz fel! Eddig semmi szokatlan. Csakhogy a nyelvtörőnek nem egy íróasztal mellett kell elhangzania, hanem valamilyen mókás, érdekes, szokatlan szituációban. Vasárnapi ebéd közben a nagyszülőknél vagy kézenállás közben – engedjétek szabadon a fantáziátokat.
A beküldött videókat egy galériában közzétesszük, így bárki megnézheti. A rajongók szavazhatnak arra a kisfilmre, amelyik a legjobban elnyerte tetszésüket. Akik a legtöbb szavazatot kapták, természetesen elnyerik jutalmukat, egy nem mindennapi utazást Berlinbe: amellett, hogy betekintést nyernek a német fővárosba, és változatos programok várnak rájuk, kisebb feladatokat is teljesíteniük kell.
A verseny 2011. szeptember 15-én indul.
Csatlakozz már ma a Facebook oldalunkhoz http://www.facebook.com/goetheinstitut.budapest, és így garantáltan nem maradsz le semmiről!

Szólj hozzá!

Miért németül tanuljon először?

2011. június 30. 21:01 - Kindergarten

Június végén a budapesti Goethe Intézetben jártam egy előadáson.

A rendezvényen Lisa Pilypaityté Németországban dolgozó egyetemi kutató beszélt a korai nyelvtanulásról (az előadás címe ez volt: Möglichkeiten und Grenzen des frühen Fremdsprachenlernens).

Úgy vettem észre, rajtam kívül csupa (vezető) óvónő ült a sorokban (tolmácsgépet is igénybe lehetett venni), egyedül képviseltem az anyukákat...

A beszédben olyan dolgok hangzottak el, amiket innen-onnan ismerhet az ember, ha már foglalkozott a témával: a kisgyerekek nem jobban/rosszabban, gyorsabban/lassabban, hanem MÁSKÉNT tanulnak nyelveket, mint a nagyobb gyerekek vagy a felnőttek.

Igazából nem elfogadott tény, hogy tudásban lemarad az, aki később kezdi: a vitathatatlan előnyök máshol keresendők.

Vitathatatlan előny az, hogy egy pici gyerek érzelmileg kötődik a második nyelvéhez, valamint az, hogy a német nyelv praktikus okokból is kiválóan alkalmas arra, hogy elsőként válasszuk idegen nyelvnek, ha tudjuk, jön majd második is.

Az előadó szerint nem jó, ha egy gyerek angolul tanul először az anyanyelve után.

Mert, ha már angolul tud kommunikálni, elveszíti a motivációját, hogy más nyelvet is megtanuljon - minek, ha így is megértik? Minek tanuljon meg ráadásul egy bonyolultabb felépítésű, nehezebben elsajátíthatónak tartott nyelvet? Pedig az Európai Unió törekvése az, hogy minden európai polgár két idegen nyelvet bírjon az anyanyelvén kívül. És a hazai egyetemek közül is egyre több helyen két nyelvvizsgát kérnek...

 

2 komment

Kézikönyv szülőknek az otthoni nyelvelsajátításról

2011. június 17. 20:10 - Kindergarten

Találtam egy jó könyvet, amely olyan szülőknek szól, akik szeretnék, ha a gyerekük megtanulna egy második nyelvet is. 

Jó kis könyv, tippeket és tanácsokat ad, és eddig (a felénél tartok) majdnem mindenben egyet is értek a szerzőkkel... :) Arról szól, hogyan, mikor, miként tanítsuk otthon a gyerekünket a második nyelvére.

A MamaSpieltDeutsch blogon írok róla, elolvashatod, ha a cikkem címére kattintasz:

Kleinkinder: keine Filme gucken?

Szólj hozzá!